Részlet a Motorolaj Kalauzból 3. /A kenési rendszer működése/

3. A kenési rendszer működése
 
Az olajszivattyúk a kenési rendszer legmegbízhatóbb elemei, de motorgenerál alkalmával mégis érdemes a felületeket, illesztési hézagokat ellenőrizni és az esetlegesen a felületek közé szennyeződéseket eltávolítani. A kenési rendszer olajjárataiban gyakran elhelyeznek szűkítő elemeket az olajáramlás szabályozása érdekében. Ezek kis átmérőjű gyűrűk könnyen eltömődhetnek, ha olajiszap vagy kokszlerakódások képződnek a kenési rendszerben. Ha a szűkítő eltömődik, az áramlás irányában utána következő alkatrészek csak csökkentett mennyiségű kenőanyagot kapnak, vagy egyáltalán nem jutnak kenéshez. Ugyancsak célszerű ellenőrizni az olajszivattyú szívócsonkján elhelyezett fémszűrő átjárhatóságát is. Előfordul gyakran, hogy ehhez az alkatrészhez csak a forgattyúház szétszerelésével vagy a kuplungház fedél leszerelése után férünk hozzá. Ha a fémszita nem tiszta, a motor legjobb esetben is csak csökkent mennyiségű kenőanyaghoz fog jutni, ezért tisztaságának ellenőrzése az egyik legfontosabb teendő, mielőtt összeszerelnénk a motort. A legforróbb része a motornak az, ahol az égésfolyamatok zajlanak: a hengerfej, és azon belül is a dugattyútető. Igaz, hogy a hűtőfolyadék köpeny a kipufogó csatornát körülöleli, de a dugattyú környékén közvetlen érintkezésben a kenőanyag van az égéstérrel. El is vezeti az ott keletkező hő egy részét, és hőcserélőn (olajhűtő) keresztül átadja a környezeti levegőnek. A motorolaj túlmelegedését csak így lehet elkerülni. Hogy mennyire hatékony a hőelvezetés a kenőanyag által, azt a SuzukiGSX-R példája mutatja: a SACS (Suzuki Advanced Cooling System) néven ismert, jól átgondolt olajfolyam és egy túlméretezett olajhűtő segítségével az olajhőmérsékletet a motor minden pontján sikerült a zöld tartományban tartani. A hengerben periodikus fel- és lemozgást, vagyis alternáló mozgást végző dugattyú majdnem minden korszerű motoron alulról egy fúvókán keresztül célzott irányban olajsugár hűtést kap, ezáltal a dugattyútető alulról igen hatásos hűtésben részesül. Az, hogy eközben a hajtórúd kisszemre és a hajtórúd csapszegre szintén jut a kenőanyagból, természetesen szándékos: ez az egyetlen siklócsapágy a motorban, amely nem kap olajnyomásos kenést, tehát van mit javítani a kenési feltételeken. Hogy hogyan működik a dugattyú olajhűtése, ezen az animáción jól látható. Ez a siklócsapágy ugyanis nem forog, hanem viszonylag kis szögben ide-oda billeg, ezért a tisztán hidrodinamikai alapon kialakuló folyadékkenésre nincs esély. Az olajsugár hűtés révén odajutó bő kenőanyag mennyiség viszont javít a csapszeg kenési körülményein is.

 Suzuki olaj-levegő hűtő: az 1985-ben bevezetett GRX-R 750 motorjában kettős kenési kört valósítottak meg. Egy külön olajszivattyú látta el a siklócsapágyakat olajjal, egy másik pedig egy nagyra méretezett olajhűtőn keresztül szállítja a kenőanyagot a hengerfejbe, ahol a hűtött olaj körüláramolja a nagy hőterhelésű égésteret és a kipufogó csatornát. Finom hűtőbordázat gondoskodik kívülről a henger és a hengerfej kiegészítő hűtéséről.
 

Az olaj tömítő funkciója
 
Minden rugós tömítőgyűrű (szimmering) és a labirint tömítések is csak akkor működnek megfelelően, ha jelen van maga a tömítendő közeg, az olaj is. A kenőolaj csökkenti a tengelycsap és az elasztomer tömítés közötti súrlódást, ezzel megakadályozza, hogy különösen nagy fordulatszámon a szimmering ajakos felfekvő felülete intenzíven kopjon. A megkopott profilú tömítés már nem képes alapfunkciója ellátására, és átengedi az olajat. Az olajpárna, amely optimális esetben elválasztja az egymáson elmozduló fémfelületeket az egész motorban, csillapítja is a rezgéseket és hozzájárul a csendesebb és rezgésmentes motorüzemhez. A motorolaj, amely kitölti a dugattyú és a henger közötti illesztési hézag nagy részét, megakadályozza az égéskor keletkező nagy nyomású gáz akadálytalan átjutását a forgattyúházba, vagyis nagyban hozzájárul a gázveszteségek csökkentéséhez és a motorteljesítmény optimális leadásához is.
 

Az olaj tisztító képessége
 
Az olaj nem tudja teljes mértékben megakadályozni a gázok átáramlását a forgattyúházba. Az átáramló gázok egy része közvetlenül az olajba jut. Ezek a gázok savas kémhatású égéstermékeket, szilárd részecskéket, elégetlen üzemanyag párát tartalmaznak, amelyeknek kedvezőtlen hatásaival a motorolajnak kell szembenéznie: semlegesítenie kell a savas vegyületeket, meg kell akadályozni a szilárd szemcsék kiválását (diszpergáló képesség), és védenie kell a motor belsejében az összes fémfelületet az égésgázok agresszív, korrodáló hatásától.
 

Olajszűrés
 
A négyütemű motorok kenési rendszerének egyik kulcseleme az olajszűrő, és ez független attól, hogy száraz- vagy nedves olajteknős, száraz vagy olajfürdős kuplunggal ellátott rendszerről van szó. Különbségek azért adódnak:
 
 • A száraz kuplungos, különálló sebességváltó kenésű gépek esetében olajszűrőt csak a motor kenési rendszere tartalmaz, a sebességváltó olajat nem szűrik.
 • Olajfürdős kuplung esetében kedvező a kenési rendszer és az alkatrészek élettartama, az abráziós kopás elkerülése szempontjából, hogy a motoron elhelyezett olajszűrő nemcsak a motorban keletkező kopásfémeket, szilárd szennyeződéseket távolítja el folyamatosan a rendszerből, hanem ugyanígy óvja a sebességváltó és a tengelykapcsoló alkatrészeit is az olajban lebegő részecskék koptató hatásától. Az olajszűrőt általában a kenési rendszer főáramkörében helyezik el, a levehető házas, cserélhető szűrőbetétes kivitel és az „egyszer használatos”, szűrőpatronos változat egyaránt elterjedt és műszakilag egyenértékű megoldás. A cserélhető szűrőbetétes megoldás a környezet szempontjából kevésbé ártalmas, mivel ha csak a betétet kell cserélni, kevesebb veszélyes hulladék keletkezik.